Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök tegnap bejelentette, a kormány szeptemberig hosszabbította meg a törlesztési moratóriumot. A rendelet alapján ez konkrétabban szeptember 30-át jelent.
A 2020-as az első olyan válság volt, amikor a bankszektor több hitelt folyósított, mint az azt megelőző évben, ez a jegybank és a kormány nélkül nem sikerült volna - hívta fel a figyelmet Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2021 konferenciájának nyitóelőadásában. Úgy vélte, a moratóriumos ügyfelek többsége nem azért nem fizet, mert nem tud, hanem mert nem akar. A jó ügyfeleknek nincs szükségük a moratóriumra, ezért az általános moratóriumot le kellene zárni. A moratórium sorsa a napokban dőlhet el.
Az MNB legfeljebb úgy hosszabbítaná meg a törlesztési moratóriumot, hogy csak a rászorulók maradhassanak benne 2021. augusztus 31-e után – hangzott el a Pénzügyi stabilitási jelentés mai online bemutatóján. A lakossági hitelek többségének több mint 3,5 évvel tolódna ki a futamideje, ha a moratórium 2022 közepéig fennmaradna, az érintettek kétharmada azonban nincs tisztában az adósságszolgálati következményekkel – figyelmeztettek a jegybanki elemzők. A vállalati hitelek 10%-át és a lakosságiak 12%-át látják sérülékenynek az MNB elemzése alapján. A bankszektor prudens céltartalékolással készült fel a hitelportfóliók minőségének romlására, tőkehelyzete és likviditása stabil, jövedelmezősége viszont romlott. A Növekedési Hitelprogram a következő hetekben, hónapokban a jelenlegi formájában véget érhet – árulták el a Portfolio kérdésére.
Mai rendes testületi ülése után kommünikében erősítette meg a törlesztési moratórium jövőjével kapcsolatos álláspontját a Magyar Bankszövetség. A bankok azt akarják, hogy „célzott és hatékony segítséget nyújtson kifejezetten a rászorulóknak. Ezen a célon túlmutató programot a Bankszövetség a továbbiakban szakmailag nem támogathat, hiszen nem indokolható a bankszektor extra költségviselése olyan ügyfelek után, akik megfelelő jövedelemmel és/vagy elegendő tartalékkal rendelkeznek vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez.”
Az öt évvel ezelőtti szintre emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatlábak az utóbbi hónapokban, az MNB alelnökének hétfői nyilatkozata pedig további lendületet adott a jelenségnek. Minél inkább elköteleződik az MNB a monetáris szigorítás mellett, annál több jelzáloghiteles szembesülhet törlesztőrészlete növekedésével (részben a moratórium után), hiszen majdnem minden második adós még mindig változó kamatozású hitelben ül. 411 ezer darab, 1969 milliárd forintnyi jelzáloghitel-tartozást érinthet rövid távon probléma. Utoljára a devizahiteles válság idején tapasztalt érdemi törlesztőrészlet-emelkedést a jelzáloghitelesek többsége, megnéztük, ezúttal mekkora sokkra lehet számítani.
Lényegében megerősítette a mai Kormányinfón Gulyás Gergely a Portfolio múlt heti értesülését, amely szerint június 30-a helyett augusztus 31-éig marad fenn jelenlegi formájában a törlesztési moratórium, és utána egy hosszabb átmeneti időszakot alkalmaznának a maradni kívánók számára.
Ma reggel írtunk arról, hogy értesülésünk szerint a törlesztési moratórium fenntartása mellett döntött a kormány, a törlesztési moratórium a maihoz hasonló formában június helyett augusztus végéig maradhat velünk, ezután pedig csak azok maradnak benne, akik ezt külön kérvényezik (opt-in). A Reuters megkeresésére a Pénzügyminisztérium reagált az értesülésre.
Megszületett a megállapodás, legalábbis már megvannak annak fő vonalai: a törlesztési moratórium a maihoz hasonló formában június helyett augusztus végéig maradhat velünk – értesült a Portfolio. Politikailag erősen motiváltnak tűnik a másik fontos döntés: aki nyár végéig külön jelzi igényét (opt-in), az a jövő évi választások utánig, 2022 közepéig veheti igénybe a törlesztés szüneteltetésének lehetőségét. A megállapodás szerteágazó hatásaival június 9-ei Hitelezés 2021 konferenciánkon kiemelt témaként foglalkozunk, érdemes regisztrálni.
A gazdaság stabilitása és gyors növekedési pályára állítása érdekében a Magyar Bankszövetség támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget - nyilatkozta Kovács Levente főtitkár az MTI kérdésére.
Olaszország, Ciprus és Portugália mellett Magyarországon a legbizonytalanabb a törlesztési moratóriumok után a hitelportfóliók minőségének alakulása - figyelmeztetett friss tanulmányában a Moody’s.
Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. A tárcavezető azt is hozzátette: 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése, mint amit a Költségvetési Tanács látna. A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet. A miniszterrel emellett beszélgettünk a törlesztési moratórium jövőjéről, a fiskális szabályok időállóságáról, a helyreállítási alap hitellábával kapcsolatos kormányzati döntésről, valamint a magyar euró esélyeiről is.
A várhatóan romló pénzügyi helyzetű háztartások arányát figyelembe véve a hitelmoratórium megszüntetése után a teljes lakossági hitelállomány 15-20%-a válhat problémássá – prognosztizálja felmérése alapján a GKI. Ez jóval magasabb arány, mint az a 10%, amit az MNB a saját adatai alapján a múlt héten kockázatosnak jelölt meg a Portfolio online konferenciáján.
Közeledik július elseje. Ez az idei évben nemcsak a nyári szabadságok megindulása miatt fontos, hanem azért is, mert az érvényben lévő jogszabályok szerint eddig tart a hiteltörlesztési moratórium. Sokan reménykednek a hosszabbításban, ám ilyen döntés – egyelőre? – nem született, ami a gyorsan változó gazdasági helyzetben érthető is. Azonban természetesen a döntésnek a moratórium fenntartásáról vagy megszüntetéséről előbb-utóbb meg kell születnie.
A felhalmozott kamattartozás előtörlesztésének díjmentessé tételét, a futamidő növelése helyett egy magasabb törlesztőrészlet önkéntes alapú vállalását és a törlesztések lépcsőzetes visszavezetését is a jogalkotók figyelmébe ajánlja az MNB a törlesztési moratórium kivezetésének tervezésekor – hangzott el a Portfolio mai online Lakossági hitelkockázatok és behajtás 2021 Meetupján. A követeléskezelők továbbra is elengedhetetlennek tarják egy egységes követeléskezelési törvény megalkotását, a bankok pedig optimistábban látják az MNB-nél a moratórium után várható fejleményeket a hitelportfóliók romlásában.
A napokban múlt egy éve, hogy bevezette a kormány Európa legnagyvonalúbb törlesztési moratóriumát, amely jelen állás szerint 2021. június 30-án véget ér. A moratórium eredményeként 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a tavalyi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban, amiből a háztartások mintegy 600 milliárd forinttal, a vállalati szegmens 1100-1200 milliárd forinttal részesedhetett. Más fontos adatokat is kaptunk a Magyar Nemzeti Banktól, ezeket is bemutatjuk most.
Kreatív és radikális állami intézkedésekkel sikerült a koronavírus-válság ellenére is jó egészségben tartani a magyar hitelpiacot és vele a bankokat 2020-ban. A hitelintézeti szektor konszolidált nyeresége így „csak” megfeleződött, 390 milliárd forintra csökkent tavaly az MNB friss adatai szerint. A bevételek a válságban is szépen alakultak, a működési költségek is tovább nőttek, az azonban csak részben idén, részben jövőre fog eldőlni, hogy a nyereség visszaesése mögött álló 399 milliárd forintnyi tavalyi értékvesztés elég lesz-e a várható hitelbedőlések fedezésére.
Romániában mintegy 550 ezer jogi és magánszemély vette igénybe a hitelmoratóriumot, amelyet a román állam, valamint a kereskedelmi bankok kezdeményeztek a hitelesek védelme érdekében - közölte csütörtökön Leonardo Badea, a Román Nemzeti Bank kormányzó-helyettese.
Eddigi legjobb évét zárta a Takarék Faktorház: a piaci átlagot meghaladva 28 százalékkal növelte forgalmát. Idén még jobb eredményre, és a moratórium megszüntetése után a faktoring további felértékelődésére számítanak, egyre nagyobb ugyanis az érdeklődés az olyan termékek iránt, amelyben a vevő nemfizetésének kockázatát egy harmadik fél vállalja át.
Bőven vannak árnyoldalai is a hiteltörlesztési moratórium magyar változatának, de az bátran kijelenthető, hogy Európa legnagyvonalúbb szisztémája a miénk, amely a lehető legtökéletesebben fedi el 2021 közepéig a koronavírus miatti fizetési nehézségeket. Megnéztük, hol tartanak ma Európa országai e téren.
A következő hetekben a hiteltörlesztési moratóriumot igénybe vevő minden ügyfél - függetlenül attól, hogy az idén is él-e a kedvezménnyel - elszámoló levelet kap a bankjától, mivel a januártól hat hónapra életbe lépő hosszabbítás - a moratórium 2 - jogilag elkülönül az első, kilenc hónapra szóló moratórium 1-től - írta a Világgazdaság szerdán.
Élesen elítélte a miniszter az amerikaiak Gazprombankot ért szankcióját.
Több országban narancssárga hófigyelmeztetés lépett életbe.
Mutatjuk, mekkora tételről van szó.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
